Az ilyen történetek miatt éri meg egész nap a pult mögött állni

Amikor megnyitottuk a motor kereskedésünket, nem gondoltam volna, hogy egy napon fárasztani fog az egész napos munka. A pult mögött ácsorogni, főleg uborkaszezonban, tud rettenetesen unalmas lenni. Ilyenkor hiányzik egy kicsit az irodai munka, ahol mindig megvolt a feladatom, és ha leültem az asztalhoz, mindig volt mit csinálnom. Egy boltban teljes mértékben a vevőktől függ, hogy mekkora élet van és hogy mennyire lesz unalmas az adott nap. De nem bántam meg, hogy belevágtam a motoros bolt megnyitásába, sokkal több az izgalmas nap és a hihetetlen jó fej vásárló, mint az unalmas nap. Legutóbbi munkanapomon is olyan szívmelengető történetet hallottam, amire jó eséllyel egész életemben emlékezni fogok.

Bejött hozzánk a motoros boltba egy ötven év körüli férfi és a húszas évei elején járó fia. Először csak körbe néztek, megálltak egy-egy motor mellett, beszélgettek róla, egy kicsit vitatkoztak, aztán tovább mentek a következő modellhez. Egészen sokáig nézelődtek, de végül odajöttek a pulthoz beszélgetni. A fiú büszkén mondta, hogy az édesapjának szeretnének venni egy motort, mert együtt akarnak menni motorozni. A fiú évek óta szenvedélyes motoros, hóban-fagyban is a motorjával megy mindenhova. Érdeklődve megkérdeztem, hogy mi az oka, hogy csak most kezd el motorozni az apuka, mire ő restelkedve és akadozva, de teljesen őszintén elmesélte az okát. Pontosan ma van egy éve annak, hogy nem ivott alkoholt, teljesen maga mögött hagyta korábbi káros szenvedélyét. Nagyon sok évig volt az ital rabja, még fiatal felnőttként szokott rá és sehogy nem tudott róla leszokni. A mindennapjai részévé vált a pár pohár tömény, a hétvégi ebéd elképzelhetetlen volt neki pálinka nélkül és addig nem kezdődhetett el a nap, amíg meg nem itta a szokásos reggeli adagját.

Az alkoholproblémái miatt tönkrement a házassága, de nem tudja hibáztatni a feleségét, ő is elmenekült volna a helyében. A fia egész életében egy alkoholbeteg apa árnyékában élt, úgy nőtt fel, hogy az apját alig látta józannak. Ezt sajnálja a legjobban, mondta a férfi, hiszen azok a pillanatok már sosem fognak visszajönni. Ezért akar most minél több időt a fiával tölteni, nem pótlásként, hanem egyszerűen kiélvezve a pillanatot. Számtalan alkalommal vezetett ittasan, néha el is kapták, megbüntették, aztán bevonták a jogosítványát. De az elmúlt egy évben újra megcsinálta, úgyhogy most már vezethet nagymotort is.

A válása már elkezdte felnyitni a szemét, hogy ez így nem mehet tovább, de az igazi lökést egy veszekedés adta meg, ami közte és a fia között zajlott egy este. A fiú bűntudatosan bevallotta nekem, hogy nem kímélte akkor az apját, mindent a fejéhez vágott, hogy gyenge, nem is szereti őt, soha nem is szerette, mert még miatta sem tudott leszokni, és az egész életét tönkre tette. Az apának mindez nagyon rosszul esett, de volt igazság abban, amit a fiú mondott, úgyhogy eldöntötte, hogy segítséget kér. Talán ez a legnehezebb a szenvedélybetegeknek, belátni, hogy valaminek a rabjai és ezt olyan szinten felvállalni, hogy merjenek segítséget kérni. A segítség dr petke zsolt addiktológus képében érkezett meg a férfihoz. Nem volt egyszerű folyamat, rettenetesen nehéz volt a leszokás, de tudta, hogy nem adhatja fel, mert akkor valószínűleg végleg elveszíti a fiát.

Aminek nagyon örült a férfi a terápia során, az a rokonok és barátok segítsége volt, ugyanis amint megtudták, hogy végre elhatározta magát a leszokás mellett, támogatóan mellé álltak és nagyon sokat segítettek neki. Még a volt felesége is sokat beszélt vele és sikerült a kapcsolatukat teljesen normálissá formálni az addigi sárdobálós, veszekedős, vádaskodó kapcsolat helyett. Voltak visszaesései, elgyengülései, egyszer majdnem fel is adta az egészet, de aztán győzött. Egy éve teljesen tiszta, nem ivott egy kortyot sem és nem is kívánja. Most azon dolgozik, hogy a hasonló helyzetben lévő emberek minél több segítséget kapjanak; egy alapítványt vezet, ami az alkoholbetegek rehabilitációját támogatja. Emellett pedig megcsinálta a jogosítványát nagymotorra és bár sokat gyakorolt a fia járművén, már szeretne egy sajátot. Túrákat is terveztek már, hogy hova fognak menni ketten a fiával, milyen helyeket néznek meg „motorháton”.

Annyira megdöbbentett a férfi őszintesége, hogy nem fél ilyen nyíltan beszélni az alkoholproblémájáról és vállalja a hibáit, hogy egészen elérzékenyültem. A fiú gesztusa pedig csak rátett egy lapáttal a hangulatomra, ugyanis nem engedte kifizetni az apjának a kiválasztott motort.